Jurassic World-Bukott Birodalom kritika

Az alábbiakban, hazánkban nemrég bemutatott Jurassic World- bukott birodalom című film kritikáját olvashatjátok. Figyelem a cikk spoilereket tartalmaz!!!

A kezdetek:

A Steven Spielberg által rendezett 1993-as Jurassic Park című filmet, szerintem senkinek sem kell bemutatni.Spielberg kihasználta a kor legújabb technikai újításait, és az írók közreműködésével olyan látványvilágot teremtett, amely lenyűgözte a nézőket.

Ezzel a filmmel a Universal letette egy újabb filmes univerzum alapkövét.
A még nézhető 2. és a borzalmas 3.
rész után ami csak arra volt jó , hogy egy hatalmas szöget verjen az amúgy is haldokló sorozat koporsójába, jópár évnyi csend következett.

Az új trilógia:

A universal végül 2015-ben élesztette újra a franchise-t, a Jurassic Word-el. A negyedik rész kritikai és anyagi sikerén felbuzdulva a stúdió egy új trilógia elkészítését helyezte kilátásba, melynek 2. filmje a Jurassic Word-bukott birodalom Június 7-én debütált a magyar mozikban.

Története a következő:

Közel húsz évvel azután, hogy az eredeti park elpusztult, újdonsűlt hőseink visszatérnek a szigetre ugyanis, mint kiderült az őslényparkot egy működő tűzhányókkal körülvett szigeten létesítették.
Ezek kitörése esetén, kihallna az egész dinóállomány.
Hőseink ezt nem hagyhatják, így visszautaznak Jeff Goldblum körülbelül két és fél sornyi cameo szerepe mellett a parkba, hogy megmentsék többek között legjobb cimborájukat a kék hátú Velociraptort.

 

Mivel a természet, nem volt elég érdekes mozgatórugó, az íróknak köszönhetően, a pozitív karakterek tudta nélkül, mint valami rossz kémregényben egyfajta árnyékkormányként gyűlekezik a negatív csoport, egy pénzsóvár főgenyó vezetésével.Nos igen ez az alapsztori.

Egy kicsit ismerős, nemigaz?

Ez lényegében az elveszett világ gagyibb, színvonaltalanabb, és erőszakosabb 2018-as adaptációja, melyből éppúgy hiányzik a jó színészi játék, mint a Spielberg nevével fémjelzett első rész gyermeki már már Disney-s vonásai.

Chris Pratt nem egy Oscar díjas színész, de azért a felé táplált elvárásokat alulmúlta.
A többi karakter is hozta ezt a silány szintet.

De ez a film elsősorban úgyis a látványvilágra épít. Vagy mégsem?

A film látványvilága viszonylag egysíkú, komor és unalmas, amivel semmi gond nem lenne, ha a történetszál nem lenne ennyire életszerűtlen, és gyatra.
A szereplők nem haladnak a cselekményekkel, csak a köréjük szőtt eseménysorozatok által kiváltott reakciókat jelenítik meg, már-már Chuck Norris-t megszégyenítő érzelmi önarcképek felvonultatása mellett.

Az egész film egy dolgot kivéve ugyanazt az unalmas Hollywoodi sémát követi, mint a legtöbb mai franchise, vannak a jók és a rosszak, de a jók némi áldozattal újra és újra győznek.

De mi is az az egy dolog amiben valami újat hoz?

Az erőszak.
Nem mintha az eddigi filmeknél, ez másképp lett volna, a dínó eszik embert séma már a kezdetektől jelen volt azonban egészen eddig, az ember-ember között zajló erőszakos konfliktus sorozat kimaradt a Jurasic Park filmes univerzumából.

Spielberg, főleg a természet erőszakos terjedésére építette a filmjeit, de az 5.rész rendezője Juan Antonio Bayona főleg az akcióra, és az erőszakra.
Az erőltetett, szájbarágós indulás után, a sok futás, rohanás fölösleges beszólás folyamatos egymásra lövöldözés mellett nem meglepő, ha szemünkbe nem sok dolog csal könnyeket.

A film számomra hatalmas csalódás!

A film legmeghatóbb jelenete a Brachioszaurusz halála. Egy Ilyen lény tűnt fel legelőször az első részben, halálával, pedig egy korszak halálát jelzi, innentől már csak a Bosszúállók, a Marvel a Feláldozhatók és a kihagyhatatlan dinoszauruszok egyhangú unalmas, inkább akciófilmes vonásokat felvonultató keverékét láthatjuk, gyenge rendezői és méggyengébb a Solo negatív rekordját megdöntő színészi játékkal.

Ha a trilógia 6. része nem hoz valami Héli-üstökös szerű figyelemre méltó újítást,és folytatja a mégroszabb folytatások sorozatát, akkor kapunk egy a Pókember 3-at megszégyenítő siralmas lezárást, vagy egy a Sharknado, vagy a halálos iramban színvonalát követő folytatást, mely meg sem közelíti a régi trilógia első részének színvonalát, de még a 2015-ös folytatás szintjét sem.

Őszintén remélem, nem így lesz, és az írók létre tudnak hozni, egy olyan történetet, mely egy jó rendezővel méltó lezárása lehet a franchise-nak. 

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.